Gyerekként nem ismertük a bolti lekvár fogalmát. Ha valaki mondta volna akkoriban, hogy ilyesmit a sarki ABC-ben is lehet kapni, hát őszintén szólva fel se tudtam volna fogni, hogy mit jelent az, hogy a lekvárokat „gyártják”. Otthon ugyanis roskadozott az éléskamránk a nagymamám által készített különféle házi lekvároktól, amit nagyon változatos módon fogyasztottunk. A legjobban persze palacsintába téve, vagy gofrira kenve szerettük, de a vajas-lekváros kalács is a kedvenceink közé tartozott.
Annyira szerettük, hogy ha nem volt közelben felnőtt, gyakran beszöktünk a kamrába és felpattintottuk valamelyik befőttesüveg tetejét, az ízletes, édes gyümölcsízt pedig az ujjunkkal „kanalazva” tömtük magunkba. Azért, hogy ki ne derüljön a csínytevésünk, gondoskodtunk róla, hogy a bűnjeleket megfelelően eltűntessük, ezért a megbontott lekvárokat mindig bedugtuk leghátra, a többi üveg mögé. Mire a dologra fény derült, addigra rendszerint a bűnösségünk bizonyítékaként szolgáló lekvárok megpenészedtek. Dehogy tudtuk mi, hogy a felbontással levegőt kap és megromlik! Mint ahogy azt se, hogy nem abból lesz a baj, hogy beleettünk a lekvárba, hanem abból, hogy emiatt ki kellett őket dobni…
Közben felnőttünk és sajnos a Nagyi is elment pár évvel ezelőtt, így a házi lekvárok mára gyerekkori emlékké váltak. Ha lekvárra van szükségem, kénytelen vagyok „gyárit” venni a boltban. Sajnos ezeknek az íze és állaga meg sem közelíti a Nagyim által készítettekét. Mióta egészségtudatosabb életmódot folytatok, azóta jobban górcső alá vettem a bolti lekvárokat. A címkéjükről kiderült, hogy ezek bizony mesterséges aromákat tartalmaznak a jobb ízhatás érdekében, ételfestékkel kompenzálják a főzés és tárolás során bekövetkező színveszteséget és mesterséges tartósítószerekkel biztosítják az állagmegőrzésüket. Ezek az adalékanyagok hosszútávon egészségügyi problémákat, főként allergiát okozhatnak. Kerestem hát alternatívákat a házi lekvár beszerzésére. Eleinte átutazóban a kisebb falvakon, a házuk előtt üldögélő, házitáji portékáikat áruló néniktől vásároltam, később a piacon is találtam házi lekvárt. Ma pedig már örömmel látom, hogy az egészségtudatosság egyetemesebbé válásával bioboltokban és internetes áruházakban is elérhetőek olyan jó minőségű, megbízható forrásból származó házi lekvárok, mint Terézia mama lekvárjai.
Mért érdemes lekvárt fogyasztani?
Ha a lekvárra gondolok, először a finomabbnál finomabb sütemények jutnak eszembe, melyekhez töltelékül szolgálnak, na és persze a Nagyi lekváros palacsintája, amit semmi sem tud lekörözni! Pedig a lekvár ennél jóval több. Tudtad, hogy számos egészségügyi előnye van a rendszeres lekvárfogyasztásnak?
A gyümölcsök, amelyekből készülnek, természetüknél fogva alacsony zsír- és nátrium-tartalmúak, viszont számos létfontosságú tápananyag, köztük élelmi rostok, C-vitamin, folsav és kálium fontos forrásai. A bennük lévő nagy mennyiségű rostanyag segíti az emésztést és a székletürítést, így székrekedésben szenvedőknek ajánlott rendszeresen fogyasztani valamilyen lekvárt.
Magas cukortartalmuk miatt ugyan diabéteszeseknek nem igazán ajánlott a fogyasztásuk, de normál egészségi állapotú embereknél nagy energiaforrást jelentenek, így nőhet a fizikai teljestő képességük.
Attól függően, hogy milyen gyümölcsből készítjük, további jótékony hatásai is lehetnek.
Kökénylekvár
A szúrós bokrú növény szinte minden része felhasználható és gyógyhatással is rendelkezik.
A virágjából készült tea kiváló vértisztító, zsírcsökkentő és enyhe idegerősítő. Legtöbbször fogyókúrázók fogyasztják.
A kökény bogyója is számos jótékony tulajdonsággal bír: vesetisztító, has- és vizelethajtó, összehúzó, sebgyógyító hatású. Anyagcserre szabályozó és jótékony hatású emésztési zavarok és bélhurut esetén.
A kökénylekvárt leginkább sütemények töltelékeként használják a háziasszonyok, de gyógyhatását tekintve is kiemelkedő, így érdemes akár napi egy-két kanálkával elfogyasztani önmagában is. Legjobb szolgálatot hasmenés esetén tesz. Magas antioxidáns tartalma miatt jó hatással van a sejtekre, valamint a szív- és érrendszerre. Bár főzés közben a gyümölcs vitamin tartalmának jelentős része elvész, de azért még a lekvár is tartalmaz kisebb mennyiségű C-vitamint.
Galagonya lekvár
A galagonyát a magas vérnyomásban szenvedők már biztosan jól ismerik, hiszen egyik legfőbb tulajdonsága, hogy vérnyomás csökkentő hatású. A galagonya az egyik lejhatékonyabb gyógynövény, ha a szívről van szó.
Tudtad, hogy gyógyszeriparban a galagonya kivonatait több, mint 20 féle szívgyógyszer alapanyagaként is felhasználják?
A legtöbb szívbetegség megelőzésére és kiegészítő kezelésére ajánlható, akár a virágjából, akár a terméséből készült főzetek, szörpök, lekvárok. A galagonya természetes hatóanyagai szabályozzák a szívizom működését, javítják a vérkeringést, csökkentik a vérnyomást és a vér koleszterinszintjét.
Bár a galagonyából készült lekvár kissé savanykás, egyedi íze és az egészségre tett jótékony hatásai miatt érdemes rendszeresen fogyasztani.
Csipkebogyólekvár
A csipkebogyó leginkább magas C-vitamin tartalmáról híres, ennek köszönheti, hogy az egyik legáltalánosabban használt immunerősítő gyógynövény. Antioxidáns tulajdonságai miatt sejtvédő hatású, gyorsítja a sebek gyógyulását is. Magas flavonoid tartalma miatt csökkenti a gyulladásokat. Segít rugalmasan tartani az érfalakat, magnézium tartalmánál fogva jótékony hatással van a szívizom működésére. Étvágy- és emésztésjavító hatású, emiatt idősebb korban különösen ajánlott a rendszeres fogyasztása, de rossz étvágyú gyerekeknek is adható.
A csipkebogyólekvár különleges csemege, a legegyszerűbb süteményeket is izgalmassá varázsolja utánozhatatlan zamatával. Gyerekeknek vitaminként is adhatjuk a hűvösebb évszakokban, finom íze miatt szívesen fogják fogyasztani.
Terézia mama ízletes kézműves lekvárjai nélkülözhetetlen és teljes értékű tagjai lehetnek a konyhádnak. Próbáld ki őket!