Maria Treben – Légúti betegségek

Maria Treben legújabb kötete a légúti betegségeket alfabetikus sorrendben ismerteti, amelyekhez kezelési útmutatót is talál az Olvasó. A “Légúti betegségek gyógyítási eredményei” c. fejezetben a gyógyfüvekkel való kezelések sikereiről lehet olvasni. Ezek a tapasztalatok és hasznos tanácsok bátorságot adnak minden érintettnek, hogy a légúti betegségeket gyógynövényekkel enyhítse vagy akár teljesen megszűntesse.

A könyv kötése: keménytáblás.

Részlet a könyvből

MEGHŰLÉS (részlet)

A meghűlés kisebb fokú általános vagy helyi lehülés következménye. A legtöbb meghűléses beteg , pl. a nátha és az influenza végső soron fertőzéses eredetű. Az általánosan elterjedt vélemény szerint a külső lehülés, a huzat és az átázás elegendő a betegséghez. Ezzel szemben az az igazság, hogy az imént említett tényezők csak megteremtik a talajt a fertőző ágens részére. Többnyire, ha megfázásról beszélünk, influenzás fertőzést vagy hurutot értünk alatta.  A betegség tünetei meglehetősen eltérőek lehetnek, de a páciens legtöbb esetben enyhe lázról, fejfájásról és végtagfájdalomról panaszkodik. A meghűlés többnyire egy bizonyos idő múltán spontán gyógyul, ha ügyelünk arra, hogy ne következzék be “ráfázás”amit meleg lábfürdővel és ágynyugalommal el lehet kerülni. Ne árt az óvatosság, mert egyszerű meghűlésnek tűnő betegség hátterében súlyos kórkép, ol. tüdőgyulladás is állhat. A szervezet védekezési képessége fokozható a Kneipp-kúra és az ésszerű táplálkozás révén. Ha valaki ennek ellenére is megbetegszik, betegsége a felsorolt intézkedések hatására könnyebben lezajlik és többnyire már a kezdeti stádiumban megállítható.

Hideg lábszárborogatás: A lábszárpólya a láb ízületétől a térdhajlatig kell érjen. Nedves rétegként és közti rétegként durva szövésű lenvászon kendőt használjunk, erre tegyük a gyapjúkendőt. A belső, vagyis a nedvesített kendő ajánlott méretei: 80×110 cm. Alapvető, hogy a belső kendőt takarja a közbülső kendő, azt pedig a külső gyapjúkendő, mert csak így érhető el, hogy a borogatás köröskörül és tökéletesen zárjon.  A nagy belső vászonkendőt hideg vízbe mártjuk, kicsavarjuk, a lábszárra tesszük, ahol simára igazítjuk, majd rátesszük a közbülső, végül a külső gyapjúkendőt. A pólya ne legyen túl szoros, de feszesen feküdjön a páciens bőrére. A beteg válla és karja is legyen takaró alatt. Ha a hideg lábszárborogatás felhelyezését követően egy órán belül nem lép fel a kívánt reakció-az izzadás-, alkalmazzunk meleg vizes üveget. A kezelést kiegészíthetjük izzasztó vagy bronchialis teával.

Fürdő: A kakukkfű és szénavirágfürdő jó hatással van a légutakra. A fürdő ne legyen túl forró, és ne tartson öt percnél tovább, utánna a páciens azonnal bújjon az ágyba.

Vizes borogatás: Torokfájásnál és duzzadt nyaki nyirokcsomók esetén készítsünk vizes borogatást. Nedves kendőt helyezzünk a páciens nyakára, erre pedig tegyünk körkörösen egy meleg gyapjúkendőt. Ezzel a beteg egy-két órát pihenjen.