Veronika (Veronica officinalis) Orvosi veronika

Amikor annak idején a rómaiak megszállták a germánok által lakott területeket, megismerkedtek a tősgyökeres germánok által legtöbbre becsült gyógynövénnyel, a veronikával.
„Minden bajra jó orvosságnak” nevezték el, és a nép ajkán még ma is a „világ gyógyszere” a neve.
Ahogy egyszer egy régi füvészkönyvben olvastam, már a rómaiak meggyőződtek rendkívüli gyógyhatásáról. Ha egy ismerősüknek vagy barátjuknak különleges bókkal akartak kedveskedni, akkor azt mondták, hogy annyi jó tulajdonsága van, mint a nagyrabecsült veronikának. Ez a kijelentés jutott eszembe, amikor egyszer egy úr arról beszélt nekem, hogy milyen magas vérében a koleszterintartalom.Emiatt már többször feküdt kórházban. Azt tanácsoltam neki,hogy igyék meg naponta két csészényi veronikateát. Hogy örültem,aztán, amikor fél év múlva elmesélte, mennyire csodálkoztak az orvosok a nemrég lezajlott vizsgálat alkalmával, tudni illik, nyoma sem volt már a magas koleszterinszintnek.
Az orvosi veronika,amelynek a nép ajkán ugyancsak többféle neve van, dicsőfú, sarlófű, erdei zsálya, a száraz, mészmentes talajt szereti, és erdőkben, irtásokon, cserjésekben, kerítések mentén, bozótosokban, árkokban, utak mellett és erdőszéleken nő. Kicsi, fűrészes szélű, ezüstösen csillogó levelek ülnek szőrökkel borított,földön kúszó heverő szárán, amely felemelkedő, világoskék vagy lila virágfüzérben végződik. Érintésre a sziromlevelek könnyen leválnak, innen az egyik német elnevezése; „Mánnertreu”(m. m. „férfihűség”). Májustól augusztusig virágzik. A virágzatát gyűjtik. Azok a példányok a leghatásosabbak, amelyek erdőszéleken és tölgyek alatt nőnek.
Ez az ősapáink idejéből reánk származott gyógynövény a vértisztító teák kedvelt adaléka és a friss csalán csúcsával együtt segít kigyógyulni a krónikus ekcémából. A kellemetlen öregkori viszketés ellen mindenekelőtt az orvosi veronikát érdemes ajánlani. Gyönge és érzékeny személyek is alkalmazhatják mint jótékony hatású gyomorerősítőszert, amely serkenti az emésztést is. De megszünteti a gyomor hurutosságát és a bélzavarokat szintúgy.
Arra külön szeretném felhívni a figyelmet, hogy a megerőltető szellemi munka okozta idegességgel szemben milyen nagyszerű gyógyhatást fejt ki az orvosi veronika. Egy csészével fogyasszunk el belőle esténként elalvás előtt – nyugtató hatása csodával határos. A már többször említett Künzle tisztelendő olyanoknak ajánlja ezt a nyugtató hatású teát lefekvés előtt, akik különösen sok szellemi munkát kénytelenek végezni. Javítja a memóriát és elmulasztja a szédülés érzetet. Zellergyökérrel összekeverve megszünteti az ideggyengeséget valamint a búskomorságot. Kiválóan alkalmas még sárgaság, hólyaghomok, reumás és köszvényes végtagfájdalmak ellen.
Egy pap a következőket írta nekem: „Erős emlékezetkieséseim voltak, amik meglepő módonkét hét alatt megszűntek, miután veronikát és zsurlófüvet egyenlő arányban keverve teát készítettem és megittam ebből naponta két csészével. Már a prédikáció alatt is elfelejtettem fontos szavakat. Ettől bizonytalan és ideges lettem. A gyógyfüvek hihetetlenül gyorsan segítettek.”
Idült, száraz hörghurut esetén is csodásan hat az orvosi veronika.
Mellteához tüdőfűből,martilapu leveléből, lándzsás útifűből és az orvosi veronikából készítünk keveréket,mindegyikből azonos mennyiséget véve, ezt aztán némi mézzel édesítjük, vagy leöntjük a gyökereket forró vízzel, amelyben kandiscukrot oldottunk fel. Sárgaság, máj- és a lépbántalmak esetén a következő teakeveréket ajánlom; 50 gramm gyermekláncfű-gyökér, 25 gramm mezei katáng-virág, 25 gramm szagos müge és 50 gramm veronika. Ezeket jól keverjük össze! Ne édesítsük! Naponta két csészével fogyasszunk ebből a teából kortyonként (1 liter vízhez egy púpozott teáskanálnyi gyógynövénykeveréket adjunk!) A virágzó növényből friss levet is nyerhetünk, ez bőrbántalmak, mindenekelőtt ekcéma esetén ajánlható (lásd a Felhasználási módok-nál). Ebből naponta két-három alkalommal egy-egy teáskanálnyit fogyasszunk.
Mivel régi füvészkönyvekben úgy is szerepel az orvosi veronika, mint sebgyógyító növény, különösen a sípcsonthoz közeli gyulladásos és nehezen gyógyuló sebekre ajánlom. A sebeket először teafőzetben megmossuk, majd éjszakára borogatást rakunk fel, amit frissen forrázott teával átitattunk és melegen betakarjuk. Reumás- és köszvényes betegek próbálják ki egyszer a veronikatinktúrát, amit saját magunk is könnyen előállíthatunk (lásd a Felhasználási módok-nál). Ezt a tinktúrát külsőleg bedörzsölésre használjuk, belsőleg pedig naponta háromszor 15 cseppet veszünk be belőle kevés vízben vagy teában. Feltétlenül minden évben fogyasszanak kúraszerűen frissen szedett orvosi veronikából főzött teát! Nemcsak csökkenti az érelmeszesedést, de meg is óv attól, és vértisztító hatása folytán ruganyosságot biztosít a testnek. Ezért kérem Önöket: szívleljék meg a tanácsomat! (Mo.-on az ösztörűs veronikával helyettesítik gyakran az orvosi veronikát. – A ford.)
FELHASZNÁLÁSI MÓDOK
Teakészítés: 1 liter vízhez púpozott teáskanálnyi orvosi veronikát adjunk, csak forrázzuk, rövid ideig állni hagyjuk.
Friss lé: mossuk meg a friss virágzatot és azon nedvesen préseljük ki gyümölcs-centrifugával, töltsük kis üvegekbe és hűtőszekrényben tároljuk.
Tinktúra: jó két maréknyi, virágzó, apróra vágott növényt adjunk egy liter 38-40%-os gabonapálinkához és két hétig tartsuk a napon vagy tűzhely közelében.
Teakeverék: összetételét és felhasználását lásd a szövegben!