Erdei aranyvessző (Solidago virga-aurea )

Forrasztófűnek, aranyos istápfűnek, veres gyűrűfűnek, Szent Péter botjának is nevezik. Ezt a gyógynövényt erdő széleken, vizesárkokban, bozótosokban és erdei tisztásokon lehet megtalálni. Szára, amelyen aranysárga virágfürtök nyílnak, körülbelül 80 cm-re nő meg. Fészkes virágzatát gyűjtik, júliustól októberig.
Bélmegbetegedések, bélvérzések ellen használják. Mindenekelőtt azonban az erdei aranyvesszőt mint a vesemegbetegedések kiváló gyógyszerét dicsérik. Virágzata és levelei hűsítőén hatnak, és mivel vízhajtó, minden vese- és hólyagbántalomra ajánlható.
A jeles svájci természetgyógyász, Künzle tisztelendő beszámolt egy 45 év körüli férfiről, akinek súlyos vesepanaszai voltak, és állapota egyre rosszabb lett. Végül is egyik veséjét el kellett távolítani. A másik veséje szintén elgennyesedett, és nem működött rendesen. Ekkor a férfi elkezdett egy kúrát. Aranyvesszőt, közönséges galajt és a sárga árvacsalánt kevert össze egyenlő arányban, teát készített és naponta 3-4 csészével kortyolgatott ebből, mire a panaszai teljesen megszűntek, mint mondotta, két hét leforgása alatt.
Az erdei aranyvessző közönséges galajjal, fehér vagy sárga árvacsalánnal összekeverve vese- zsugor, vesemendence gennyesedés és művesére kapcsolás esetén is alkalmazható. Az általam javasolt gyógyfüves kezelés sikerre vezetett mindhárom esetben. Felkeresett egy 52 esztendős férfi, akiről az orvosok már le is mondtak, évek óta tartó gyógyíthatatlan vese zsugora miatt, és nyugdíjba küldték korkedvezménnyel. Lihegve, verejtékezve vonszolta fel magát a lépcsőn, hozzám, az első emeletre és levegőért kapkodva vetette bele magát a karosszékbe. Nem egészen egy hét múlva, miután naponta megivott három csészével az általam megadott teakeverékből, máris lényegesen jobban érezte magát. De minden gyógyfüvet a természetből frissen szerzett be. A harmadik hét után már nem voltak panaszai.
A vesék lereagálnak minden érzelmi folyamatot az embernél. Ezért van az, hogy egy lelki megrázkódtatást követően, legyen az egy kedves hozzátartozónk váratlan halála vagy akár egy baleset, mindig a vesék szenvedik meg a legjobban. Az erdei aranyvessző olyan gyógynövény, amely az ember érzelmi állapotát igen kedvezően befolyásolja. Éppen ezért, ha csalódás ér bennünket, vagy más lelki megterhelést kell elviselnünk, feltétlenül igyunk aranyvesszőteát. A gyógynövények angyala ott áll közvetlenül az aranyvessző mellett. Ennek a növénynek a kiegyenlítő-közömbösítőhatását egy súlyosabb érzelemváltozás esetén olyannak érezzük, mintha egy kéz simogatna, cirógatna bennünket. Már a látványa is megnyugtatóan hat ránk a tájban. Hálásaknak kellene lennünk, hogy egy ilyen vigaszt hozó növényt tudhatunk a közelünkben.

FELHASZNÁLÁSI MÓDOK
Teakészítés: 1 púpozott teáskanál aranyvesszőt adunk 1 liter vízhez, leforrázzuk és rövid ideig állni hagyjuk. A megadott összetételű teakeverékből ugyancsak egy púpozott teáskanállal veszünk és úgy készítjük, ahogy fentebb leírtam.

Forrás: Maria Treben- Egészség Isten patikájából
Kiadó: Duna Könyvklub Kft. Minden jog fenntartva
Képek: Maria Treben- Gesundheit aus der Apotheke Gottes

Megosztás:

További gyógynövények

Zsálya (Salvia officinalis)

Az ajakosvirágúak családjába tartozó növény, amelyet orvosi zsályának vagy kerti zsályának neveznek, Dél-Európából származik és minálunk kertekben termesztik. 30-70cm-re nő meg, lila virágai örvszerűen helyezkednek

Veronika (Veronica officinalis) Orvosi veronika

Amikor annak idején a rómaiak megszállták a germánok által lakott területeket, megismerkedtek a tősgyökeres germánok által legtöbbre becsült gyógynövénnyel, a veronikával. „Minden bajra jó orvosságnak”

Vérehulló fecskefű (Chelidonium május)

Ha az ember tudja, hogy régi füvészkönyvekben hányféle néven említik a vérehulló fecskefüvet – a magyar elnevezések küzül a gódirc,cinadó, vereslőfű, aranyfű sokat sejtet-, akkor

Tavaszi kankalin (Primula officinalis)

A kankalinfélék családjába tartozó növény aranysárga virágzata mézszerű, kellemes illatot áraszt. A levélrózsa közepéből kiemelkedő virágzati kocsány 10-20 cm magas, rajta a virágok ernyőbe csoportosulva

Sárga árvacsalán (Lamium galeobdolon)

Nedves talajú erdőkben, árkok partján, kerítések mentén, cserjésekben, árnyékos, nedves helyeken nő mindenhol, ahol a csípős csalán is megterem. Április-májusban virágzik, hegyvidékeken később is. Hosszú

Pásztortáska (Capsella bursa-pastoris)

Ezt a mindenütt, utak mentén, réteken, ugarföldeken, árkokban, bozótosokban,szántóföldeken és veteményeskertekben előforduló, értékes gyógynövényt általában kellemetlen gyomnak nézik. Alighogy felhalmozódik valahol egy földrakás, különösen építkezések

Scroll Up