Kamilla (Matricaria chamomilla)

Orvosi székfűnek, anyafűnek Szent Iván-pipitérnek, szüzekanyjának, szikfűnek, bubulykának,  katókának, pipiskének is hívják. Szántóföldeken, agyagos, szikes talajon, erdei tisztásokon, gabona-földeken, kukorica-, burgonya-, répa- és lóhereföldeken terem. A mértéktelenül elharapódzó műtrágyázás és vegyszeres gyomirtás mindinkább kipusztítja a számunkra oly értékes kamillát. Igen havas telek után és csapadékos tavaszokon különösen dúsan tenyészik. Az ebszékfűtől eltérően a vacok üreges, illata kellemesen fűszeres.
Annyira közismert ez a növény, hogy részletes leírására nincs is szükség. Májustól augusztusig leginkább délidőben a virágját kell gyűjteni. Nem túlzás, ha a kamillát mindenre jó gyógynövénynek nevezem, amely különösen kisgyermekek számára javallható. Bármilyen betegség, mindenekelőtt hasfájások és görcsök esetén kamillateát ajánlatos beadni a gyereknek. De segít a puffadás, hasmenés, kiütés, gyomorbántalmak és gyomorhurut, továbbá menstruációs zavarok, a menses kimaradása és egyéb altesti panaszok, álmatlanság, mellékhere gyulladás, láz, fog- és sebfájás esetén. A kamilla izzasztó, nyugtató és görcsoldó hatású, ezenkívül fertőtlenítő és gyulladásgátló, bármilyen, de különösen a nyálkahártya gyulladás esetén. Külsőleg gyulladt szem, kötőhártya gyulladás, viszkető és nedvedző bőrkiütések borogatására és lemosására, fogfájáskor öblögetésre, sebek lemosására használjuk a kamillát. Ha valamilyen bosszúság ér bennünket, készítsünk egy bögre kamillateát; azonnal megnyugszunk, még mielőtt az idegesség a szívet károsítaná.
Nagyon ajánlható meleg pakolásként száraz tűpárnát tenni a fájó testrészre. A kamillás fürdők és lemosások nyugtatóak, egyáltalán az egész idegrendszerre nagyon jó hatással vannak. Súlyos betegségből való felépülés vagy nagyfokú kimerültség után hamarosan jó közérzetet és belsőnyugalmat biztosít. Szépségápolószerként sem szabad megfeledkezni róla! Ajánlatos hetente egyszer kamillafőzettel lemosni az arcot és meglátják bőrük friss és üde marad. Hajápoláshoz is kiváló a kamillafőzet, főképpen a szőkéknek. Kamillás hajmosás után a haj illatos és csillogó lesz.
A kamilla megkönnyíti a székelést anélkül hogy meghajtaná az embert, és ily módon közvetve alkalmas aranyerek belső kezelésére, ugyanakkor kamillakenőccsel külsőleg is lehet gyógyítani az aranyeret. A kenőcs egyébként sebgyógyításra is használható. Nátha, arc- és homloküreg gyulladás is gyorsan gyógyul, ha kamillával inhalálunk. Ilyen kezelés után magától értetődően meleg helyen kell maradnunk. Kamillaolajat már az ókorban is használtak bedörzsölésre idegfájdalom és végtagszaggatás esetén. A régi egyiptomiaknál a kamillát lázcsillapító és hőcsökkentő hatása miatt a „ napisten virágjá” -nak nevezték.
A matricaria latin mater=anya szóból ered, hiszen az őszi margitvirágot az anyák és a nők betegségeinek gyógyítására használták! Régi füvészkönyvekben az olvasható, hogy a kamillaolaj megszünteti a végtagok fáradtságát és a leforrázott kamilla a beteg húgyhólyagra téve csökkenti a fájdalmat.
A svájci gyógyfüves pap és természetgyógyász, Johann Künzle említést tesz egy falusi asszonyról, akit kamillás boszorkánynak neveztek és akit a rászorulók felkerestek; öt nagyothallónak segített visszanyernie a hallását, úgy hogy tengeri hagymát (Urginea maritima) sütött kamillaolajban és aztán ezt a meleg olajat a fülbe csepegtette. Ennek a „ kamillás boszorkány”-nak kamillaolajos bedörzsölésétől bénult végtagok gyógyultak meg. Amikor szemfájdalmakat akart elmulasztani vele, a kamillát tejben felforralta és azzal borogatta a becsukott szemet, ami rövidesen meg is gyógyult. Künzle tisztelendő a továbbiakban így ír: „Egy takács csak ülve bírt aludni, úgy érezte, különben megfullad. A gyógyfüves asszony megnézte magának a férfit és úgy látta, hogy az nem tud vizelni, ezt a férfi megerősítette. Azonnal megitatott vele egy üveg bort, amibe kamillát főzött bele. Aztán minden reggel és este meg kellett innia egy nagy pohárral. Hihetetlen mennyiségű vizelet távozott belőle, ami először zavaros volt, aztán egyre áttetszőbb lett; míg végül a férfi nyolc nap múlva meggyógyult.

FELHASZNÁLÁSI MÓDOK
Teakészítés: 1 púpozott teáskanál kamillát adunk 1 liter vízhez, csak forraljuk, rövid ideig állni hagyjuk.
Fürdőadalék: kádfürdőhöz két összmarok kamillát veszünk, arcfürdőhöz és hajmosáshoz mindig egy-egy maréknyi kamillavirágot, leforrázzuk és állni hagyjuk.
Borogatás: 1 liter forrásban lévő tejbe púpozott evőkanál kamillát öntünk, rövid ideig állni hagyjuk, leszűrjük és meleg borogatásra használjuk.
Kamillás gőzölés: egy púpozott evőkanál kamillát egy liter vízzel leforrázunk. Törülköző
alatt inhalálunk.
Növénypárna: egy vászonzacskót megtöltünk szárított kamillavirággal és lezárjuk. Valamilyen száraz edényben (serpenyőben) felmelegítjük és a testre helyezzük.
Kamillaolaj: egy kis üveget megtöltünk napfényes időben gyűjtött friss kamillavirággal és hidegen préselt olívaolajjal öntjük tele, hogy az olaj ellepje a növényt. Az üveget jól lezárva két hétig a napon tartjuk. Hűtőszekrényben tároljuk!
Kamillás kenőcs: 250 gramm disznózsírt felforrósítunk, mintha sütni akarnánk benne, jó két maréknyi friss kamillavirágot dobunk bele; egyet-kettőt buggyan, közben megkeverjük. Lefedve éjszakára hűvös helyre tesszük. Másnap még egyszer felmelegítjük és egy lenvászonkendőn átnyomjuk. Tapasztalataim szerint legjobb, ha a kendőt egy kiöntővel ellátott edény felett szitára helyezzük és így nyomjuk át a kamillafőzetet. A kenőcsöt azután egyenletesen elkeverjük és tiszta tégelyekbe vagy üvegekbe töltjük.

Forrás: Maria Treben- Egészség Isten patikájából
Kiadó: Duna Könyvklub Kft. Minden jog fenntartva
Képek: Maria Treben- Gesundheit aus der Apotheke Gottes

Megosztás:

További gyógynövények

Zsálya (Salvia officinalis)

Az ajakosvirágúak családjába tartozó növény, amelyet orvosi zsályának vagy kerti zsályának neveznek, Dél-Európából származik és minálunk kertekben termesztik. 30-70cm-re nő meg, lila virágai örvszerűen helyezkednek

Veronika (Veronica officinalis) Orvosi veronika

Amikor annak idején a rómaiak megszállták a germánok által lakott területeket, megismerkedtek a tősgyökeres germánok által legtöbbre becsült gyógynövénnyel, a veronikával. „Minden bajra jó orvosságnak”

Vérehulló fecskefű (Chelidonium május)

Ha az ember tudja, hogy régi füvészkönyvekben hányféle néven említik a vérehulló fecskefüvet – a magyar elnevezések küzül a gódirc,cinadó, vereslőfű, aranyfű sokat sejtet-, akkor

Tavaszi kankalin (Primula officinalis)

A kankalinfélék családjába tartozó növény aranysárga virágzata mézszerű, kellemes illatot áraszt. A levélrózsa közepéből kiemelkedő virágzati kocsány 10-20 cm magas, rajta a virágok ernyőbe csoportosulva

Sárga árvacsalán (Lamium galeobdolon)

Nedves talajú erdőkben, árkok partján, kerítések mentén, cserjésekben, árnyékos, nedves helyeken nő mindenhol, ahol a csípős csalán is megterem. Április-májusban virágzik, hegyvidékeken később is. Hosszú

Pásztortáska (Capsella bursa-pastoris)

Ezt a mindenütt, utak mentén, réteken, ugarföldeken, árkokban, bozótosokban,szántóföldeken és veteményeskertekben előforduló, értékes gyógynövényt általában kellemetlen gyomnak nézik. Alighogy felhalmozódik valahol egy földrakás, különösen építkezések

Scroll Up