Orbáncfű (Hypericum perforatum)

Ez az erdő- és útszéleken, dombokon és réteken, júliustól szeptember közepéig virágzó növény, amelyet csemegefűnek, patikai csengővirágnak, csengőlinkának, lyukaslevelűfűnek, Szent János virágának is nevez a népnyelv, igen értékes gyógynövény. 25-60 cm magas ágas-bogas növény. Virágzata aranysárga bogernyő. Hogy biztosan felismerjük, morzsoljunk össze egy teljesen kinyílt virágot; piros levet ereszt.
A virágzásban lévő növényt gyűjtjük, teának és fürdőhöz. Orbáncfűolaj előállításához a virágokat használjuk. A régi, vallásos néphit a növény balzsamos, vérvörös virágnedvét az Üdvözítő vérével és sebeivel hozta összefüggésbe. Valóban, az orbáncfű a legjobb sebolaj, fájdalomcsillapító, gyulladásgátló és gyógyító hatása van.
Egy legenda így mesél erről a növényről, amelynek németül fennkölten „a keresztre feszített Krisztus vére”, „Krisztus csodafüve” nevet adták a sok egyéb között; „Midőn az Úrjézus kedvenc tanítványa a kereszt alatt állott halálos szomorúan,gondosan összegyűjtötte a virágokat, melyeket a Megváltó szentséges vére öntözött, hogy szétossza azokat a jámbor hívők között mint az Üdvözítő halálának drága emlékét”. Az illatos növény piros leve titokzatos módon azt a benyomást kelti, mintha az Üdvözítő egy vércseppje élne az aranysárga virágok piros festékanyagában elrejtve. Szent Ivánkor, azaz Virágos János napján – a nyári napforduló ünnepén – legteljesebb virágpompájában ragyog fel az orbáncfű. Régebben a lányok koszorút fontak belőle, és annak, aki a Szentiván-tüzet körültáncolta, ilyen koronát kellett viselnie. Ezen a titokzatos éjszakán orbáncfűágakat szórtak a vízbe és az eladó lányok a fonnyadt virágok feléledésében meglátták, hogy a következő évben megkérik-e a kezüket. Ausztriában a földműves, régi szokás szerint két szelet kenyér közé tette az orbáncfüvet és megetette a jószággal, hogy megvédje a betegségektől. Sajnos, ez a szokás már csak néhány vallásos parasztcsaládnál maradt meg. Az elmondottakból kiderül, milyen nagy tiszteletben áll az orbáncfű ősidők óta. A belőle készített teát alkalmazzák idegsérülések, mindenféle ideges panasz, zúzódásos sérülések esetén, továbbá ha valaki megemeli magát, és ettől lesz valami baja. De kitűnő szer hasmenés ellen is. A háromosztatú ideg(n. trigeminus)bajait ugyancsak kezelhetjük orbáncfűteával, naponta két- három csészével meg kell inni belőle és a szóban forgó testrészt orbáncfűolajjal kell kenegetni hosszabb időn át. „Idegárniká”-nak hívják azt a tinktúrát, amelyet saját magunk is elkészíthetünk, és amely idegbetegségek, ideggyulladások, neurózisok, álmatlanság és idegbántalmak ellen eredményesen használható. Ez a tinktúra külsőleg jó bedörzsölésre, de használhatjuk belsőleg is, úgy hogy naponta egyszer 10-15 cseppet veszünk be belőle egy evőkanál vízben.
Beszédzavar, nyugtalan alvás, hisztériás rohamok, holdkórosság esetén éppúgy gyógyulást hoz az orbáncfű, mint ágybavizelés és depresszió esetén. Tapasztalataim szerint teája jó az összes felsorolt betegségre, de érdemes orbáncfűből ülőfürdőket venni, ezek kiegészítik a hatását (lásd a Felhasználási módok-nál). Hetenként hat egymást követő napon vegyünk lábfürdőt. Ez a kúra minden idegi eredetű baj esetén ajánlható.
A lányoknak a nemi érés időszakában egy bizonyos ideig minden nap két csésze orbáncfűteát kellene inniuk, az ugyanis segíti a női szervek fejlődését és szabályozza haviciklusuk rendszerességét. Sokak által dicsért természetes gyógyszer az orbáncfű olaja. Nem szabadna hiányoznia egyetlen háztartásból sem. Könnyen előállítható házilag is (lásd a Felhasználási módok-nál). Gyógyerejét két évig megőrzi és nem csak nyílt sebek, friss sérülések, véraláfutások,mirigyduzzanatok esetén használható eredményesen, hanem mint kiváló bőrápolószer az érdes arcbőr kezelésére is jó, de bedörzsölésre szintén ajánlható, hátfájás, hexensusz, isiász és reuma esetén. Hogy mindig kéznél legyen ez a remek háziszer, ha leforrázzuk vagy megégetjük magunkat, a virágokat egyszerűen lenolajba tesszük. Leégés után is ezzel kenjük be magunkat.
Hasfájós csecsemők hamar megnyugszanak, ha ezzel az olajjal kenjük be a pocijukat. Ismerek egy parasztasszonyt, aki még a háziállatainak a sérüléseit is ezzel gyógyítja. A férje kezét egyszer bekapta és súlyosan megsebesítette a gép. Az orbáncfűolajos pakolás hamar megszüntette a fájdalmait és a sebei kifogástalanul begyógyultak. Egy másik gazda a lovának a külső lábsérülését kezelte eredményesen orbáncfűolajjal.
Egy orvos hasi nyirokcsomóduzzanatot állapított meg egy nyolcéves kislánynál. Mindenalkalommal, hogyha belülről vagy kívülről hideg érte a gyermeket, hastáji fájdalmak jelentkeztek, végül már minden nap erre panaszkodott, különösen reggelenként. Az anyja könyvemben azt olvasta, hogy az orbáncfűolaja eredményesen gyógyítja a mirigyduzzanatokat. Ettől kezdve, valahányszor jajgatott a gyerek, bekente a hasát. Rövid idő alatt rendbe is jött a kislány.


FELHASZNÁLÁSI MÓDOK
Teakészítés: 1 púpozott teáskanálnyi füvet adunk 1 liter vízhez, csak forrázzuk, rövid ideig állni hagyjuk.
Orbáncfűolaj: napfényes időben szedett orbáncfűvirággal lazán megtöltünk egy üvegecskét, és finom olívaolajjal felöntjük, hogy az olaj ellepje a növényt. Az üveget jól lezárva néhány hétig a napon vagy a meleg kályha közelében tartjuk. Egy idő után az olaj megpirosodik. Ekkor vászonkendőn átszűrjük, a fennmaradó részt kifacsarjuk és az olajat sötét üvegekben tároljuk.Olivaolaj  helyett megfelel a lenolaj is, ha égési sebekre akarjuk használni az orbáncfűolajat.
Orbáncfű-tinktúra: két maréknyi, napsütésben szedett orbáncvirágot adunk 1 liter pálinkához és az üveget három hétig a napon vagy más meleg helyen tartjuk.
Ülőfürdő: egy vödör orbáncfüvet szedünk (szárát, levelét és virágját) egy éjszakára hideg vízben áztatjuk. Fürdés előtt felforraljuk és a fürdővízbe öntjük. Fürdési idő: 20 perc (lásd az Általános rész-ben az Ülőfürdő-nél).

Forrás: Maria Treben- Egészség Isten patikájából
Kiadó: Duna Könyvklub Kft. Minden jog fenntartva
Képek: Maria Treben- Gesundheit aus der Apotheke Gottes

Megosztás:

További gyógynövények

Zsálya (Salvia officinalis)

Az ajakosvirágúak családjába tartozó növény, amelyet orvosi zsályának vagy kerti zsályának neveznek, Dél-Európából származik és minálunk kertekben termesztik. 30-70cm-re nő meg, lila virágai örvszerűen helyezkednek

Veronika (Veronica officinalis) Orvosi veronika

Amikor annak idején a rómaiak megszállták a germánok által lakott területeket, megismerkedtek a tősgyökeres germánok által legtöbbre becsült gyógynövénnyel, a veronikával. „Minden bajra jó orvosságnak”

Vérehulló fecskefű (Chelidonium május)

Ha az ember tudja, hogy régi füvészkönyvekben hányféle néven említik a vérehulló fecskefüvet – a magyar elnevezések közül a gódirc,cinadó, vereslőfű, aranyfű sokat sejtet-, akkor

Tavaszi kankalin (Primula officinalis)

A kankalinfélék családjába tartozó növény aranysárga virágzata mézszerű, kellemes illatot áraszt. A levélrózsa közepéből kiemelkedő virágzati kocsány 10-20 cm magas, rajta a virágok ernyőbe csoportosulva

Sárga árvacsalán (Lamium galeobdolon)

Nedves talajú erdőkben, árkok partján, kerítések mentén, cserjésekben, árnyékos, nedves helyeken nő mindenhol, ahol a csípős csalán is megterem. Április-májusban virágzik, hegyvidékeken később is. Hosszú

Pásztortáska (Capsella bursa-pastoris)

Ezt a mindenütt, utak mentén, réteken, ugarföldeken, árkokban, bozótosokban,szántóföldeken és veteményeskertekben előforduló, értékes gyógynövényt általában kellemetlen gyomnak nézik. Alighogy felhalmozódik valahol egy földrakás, különösen építkezések